Căutare

A román kormány múlt csütörtöki ülésén egy héttel ismét elhalasztotta a kisebbségi törvénytervezet elfogadását. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke közölte, hogy az igazságügyi és a mûvelõdési miniszternek továbbra is kifogásai voltak a tervezettel szemben. Ezzel egyidejûleg a kormány véleményt fog kérni a Velencei Bizottságtól és az EBESZ kisebbségi fõbiztosától is. Ettõl a véleményezéstõl azonban nem függ a törvénytervezet kormány általi jóváhagyása – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Az említett román miniszterek a kisebbségek által választott kulturális autonómiatanácsok bizonyos hatásköreit vitatják, és általában kifogásolják, hogy ezek a testületek döntési lehetõséget kapnának az anyanyelvû oktatási és mûvelõdési intézményekkel összefüggõ kérdésekben. Az RMDSZ folytatja a további egyeztetést az igazságügyi és a mûvelõdési miniszterrel – mondta Markó Béla.
A törvénytervezettel kapcsolatos fejlemény, hogy a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete beadvánnyal fordult a Miniszterelnöki Hivatalhoz, az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához, azt indítványozva, hogy változtassák meg a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet szerintük „diszkriminatív és a demokráciát sértõ” cikkelyeit. „Kénytelenek voltunk ezt az utat választani – áll az MPSZ közleményében –, mivel az RMDSZ, eredeti ígéretét megszegve, úgy idõzítette a tervezet nyilvánosságra hozatalát és a kormányhoz való benyújtását, hogy az érintettekkel érdemi konzultációra ne kerülhessen sor.”
„Diszkriminatív jellege és alapvetõ esélyegyenlõségi szempontok mellõzése miatt az RMDSZ törvénytervezete nem képezheti vita tárgyát”, ezért a Polgári Szövetség javasolja a kisebbségi szervezetek bejegyzésére vonatkozó cikkelyek megváltoztatását, mert „a nemzetközi szervezetek által amúgy is restriktívnek tartott 14./2003-as, a politikai pártokról szóló törvényt úgy alkalmazták a kisebbségi szervezetekre, hogy figyelmen kívül hagyták az illetõ közösségek számarányát és területi eloszlását”. Ezek a cikkelyek szintén kirekesztõek – áll a közleményben –, mert „lehetetlenné teszik, hogy a Tanács jelenlegi tagjain kívül más kisebbségi szervezetek is azzá válhassanak”. A beadvány megfogalmazói javasolják, hogy „mindazon szervezetek, amelyek mandátumot szereztek a helyhatósági választásokon (megyei vagy helyi tanácsosi mandátumot), tagjai lehessenek a Tanácsnak, azon nemzeti kisebbségek esetében pedig, amelyeknek egyik szervezete sem szerzett mandátumot, a helyhatósági választásokon legtöbb szavazatot elért szervezet váljon a Tanács tagjává”.